Szurkolj Londonban !

Továbbra is az NBC televíziós társaság közvetítheti az olimpiát az Egyesült Államokban, hozta meg döntését kedden délután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A NOB eredetileg tavaly akarta megnevezni a leendő közvetítő társaságot, de akkor a gazdasági válság miatt – a bevételek maximalizálása által vezérelve – egy évvel eltolta a jogok értékesítését. A június elejére Lausanne-ba összehívott tárgyalásra három pályázó érkezett, melyek közül hétfőn előbb a Rupert Murdoch médiamogul által birtokolt Fox mutatta be pályázatát, kedden reggel a Disney érdekeltségi körbe tartozó ESPN, majd kora délután pedig az NBC következett. A három média csoport bemutatója és a konzultációk után a pályázók lezárt borítékban adták meg végső ajánlatukat. Bár eredetileg a NOB csak a következő két olimpia (2014-Szocsi, 2016-Rio de Janeiro) jogait szerette volna értékesíteni, de a tárgyalások során végül a többek által javasolt módon „hozzácsapta” a 2018-as és 2020-as olimpiák jogait is.

Az NBC végül 4,38 milliárd dollárért nyerte el a jogokat, a részletes bontás szerint Szocsiból 775 millió dollárért, Rio de Janeiróból pedig 1,226 milliárd dollárért közvetíthet a társaság. A július hatodikán (Annecy, München és Pyeongchang közül) kijelölendő helyszínen sorra kerülő 2018-as téli olimpiáért 963 millió dollárt, míg a 2020-as nyári játékokért 1,418 milliárd dollárt fizet majd a társaság. A Comcast cég, valamint az olimpiai szponzorok közé tartozó General Electric által tulajdonolt társaság 1988 óta minden nyári, 2002 óta pedig minden téli játékokról közvetített, a jelenleg is érvényes szerződésük a 2012-es londoni játékok után jár majd le. „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mi lehetünk ebben az évtizedben az olimpiai játékok közvetítői az Egyesült Államokban.” – nyilatkozta boldogan a Comcast elnöke, Brian Roberts.

A most létrejött megállapodás a NOB elnök Jacques Rogge számára is megnyugtató, aki ezzel fontos bevételi forrásokat generált a szervezet számára azok után is, hogy utolsó elnöki mandátuma 2013 után lejár majd. Az NBC most először tudott Dick Ebersol nélkül olimpiai közvetítési jogot elnyerni, 1988-tól kezdve a legendás vezető nyolc alkalommal vitte sikerre a céget, májusi lemondása után azonban ezúttal már az utód, Mark Lazarus nevéhez fűződik a győzelem.

Az NBC 1995-ben öt olimpia (2000-2008) jogát nyerte el 3,5 milliárd dollárért, 2003-ban pedig 2,2 milliárd dollárt fizetett a 2010-es és 2012-es játékok közvetítési jogaiért. A tavalyi vancouveri olimpiáról viszont hiába közvetített 835 órában az amerikai csatorna, mégis 233 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el. A mostani pályázatban a vesztes felek elismerték, hogy a számukra még gazdaságilag ésszerű határig elmentek az árajánlatnál, de tovább már nem. Az NBC azonban úgy tűnik presztízskérdést csinált az olimpiai közvetítési jogokból, így talán erőn felül vállalva is túllicitálta riválisait. Az NBC a korábbi, a lényeges eseményeket - akár felvételről is - a főműsoridőbe koncentráló stratégiáját az élő közvetítések erőltetésének irányába akarja elmozdítani.

A NOB Végrehajtó Bizottságának acapulcói kongresszusán több fontos kérdés mellett a nyári olimpiák időrendjével kapcsolatban is rendeztek vitát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásai szerint a nyári játékokra pályázó városoknak a július 15-augusztus 31 közötti időintervallumban érdemes megjelölniük a tervezett olimpia rendezését. A kandidálók ezt rendre be is tartják, igaz a közelmúltban akadt egy „renitens” is, aki miatt a téma most magas prioritással került napirendre. A 2016-os olimpiára pályázó Doha ugyanis a Közel-Keleten uralkodó pokolian meleg időjárás miatt nem nyáron, hanem októberben tervezte volna az eseményt. A NOB erre hivatkozva Dohát lehúzta a pályázók második körös listájáról, amely természetesen nem váltott ki osztatlan elismerést a dohai rendezésért harcolóktól. A döntés azért is volt különösen kellemetlen, mert a technikai értékelésben Doha a harmadik helyen állt a kandidáció végső fázisában és megelőzte ebben a vonatkozásban a későbbi győztes Rio de Janeiro-t is.

A mostani tárgyalások és megbeszélések alapján az tűnik jó megoldásnak, hogy lehet ugyan pályázni a fenti időablakon kívüli rendezésre is, de a pályázóknak már sokkal hamarabb színt kell vallaniuk az időpontot illetően is, elkerülve a Doha-2016 kandidáció során tapasztalt kellemetlen közjátékot. A NOB azt szeretné elérni, hogy innentől kezdve hivatalossá váljon az a kérés, hogy a pályázóknak a jelentkezési folyamat elején rögzíteniük kell a kívánt időpontot, amelyet – ha kívül esik a fenti ajánláson - még idejében lehet mérlegelni és engedélyezni. A döntést azért is fontos meghozni, mert a 2020-as nyári olimpia rendezéséért minden valószínűség szerint Dubai is harcba száll majd, ahol hasonló jellegű problémák merülhetnek fel, mind Doha esetében. Legutóbb egyébként a 2000-es nyári olimpia esett kívül a fenti időszakon, az ausztrálok tíz évvel ezelőtt szeptember 15-e és október elseje között rendezték meg a nyári játékokat.

Bár nem ennyire égető kérdés, de a téli olimpiákra is vonatkozna ez a fenti szabályozás, hiszen egy déli féltekén lévő város (az időjárás miatt) elvileg az európai nyári időszakban rendezhetne csak versenyeket, ami alapvetően boríthatná fel az évtizedek óta jól bevált versenyrendszert a téli sportok világában, ezt pedig a NOB illetékeseinek is idejében mérlegelniük kell.